Azt hiszem, hogy elmondható, hogy nincs a világon olyan ember, akinek ne lenne problémája, ne lenne gondja, valamilyen terhe, amit hordoznia kell. A gyerekekről szokták azt mondani, hogy ők még mennyire gondtalanok, bár azt hiszem, hogy ha őket kérdeznénk, akkor el tudnák mondani, hogy nekik is vannak gondjaik, terheik, talán éppen félelmeik.
A mai alkalom a függőségek terhe alatt szenvedők hozzátartozóinak lett megrendezve. Hiszen szenved az, aki a függőség rabja, és szenved az, aki mellette van, akár szülő, gyermek, házastárs, testvér, rokon, vagy barát. De lehetnek az itt levőknek akár más terheik is, akár halmozottan lehetünk megterheltek – ott van a családban levő probléma, ami önmagában is nehéz és elég, de lehet, hogy mellette van munkahelyi gond, ott is rakódnak a terhek, vagy esetleg valamilyen betegséggel küszködünk. Tulajdonképpen az, aki családtagként ott van egy függő mellett és hordozza az azzal járó terheket, bizonyára nehezen és sokszor küszködve, de elhordozza magát azt a személyt, aki szenvedélybeteg, hiszen szereti őt. De talán naponként felteszi a kérdést, hogy: "Engem ki hordoz, az én terheimmel ki törődik, az én gondjaimat ki veszi fel?” Nagyon jó megtapasztalni, hogy ha van, aki ilyenkor mellénk áll, segítő kezet nyújt, támogat, meghallgat, biztatást ad. Ez az alkalom is ebből a célból lett elkészítve. De nem elég az emberi támasz, az emberi segítség, mert nagyon sokszor kevés, pillanatnyi, és nem lehet minden percben igénybe venni, mivel emberi ezért nem tökéletes, mindig meglesz a hiányossága. Ez az Ige arra a megoldásra mutat rá, Aki tökéletes, minden körülmények között, minden pillanatban igénybe vehető és Ő rendelkezésünkre áll. Nem kell attól tartani, hogy nem lesz ideje, vagy már túl sokszor vettük igénybe a segítségét, akkor nem biztos, hogy ismét számíthatunk Rá. De igen! Ő pedig nem más, mint az Úr Jézus Krisztus. Ő a tökéletes megoldás, hiszen Ő a Szabadító. Szabadító minden megkötözöttségből, minden bűnből, Ő magára vette a Golgotán, belehalt a mi bűneink súlyába, azért, hogy megmentsem, hogy megszabadítson. De ugyanígy Szabadító a terheink alól, Neki átadhatjuk a problémáinkat, gondjainkat. Ebben az igeversben Ő Maga bátorít. Ő maga hívja azokat, akik megfáradtak, akik terhek alatt gyötrődnek és azt ígéri, hogy ha Hozzá megyünk, ha átadjuk a mi terheinket, ha Neki kitárjuk a szívünket, és Rá bízzuk az életünket, akkor felszabadít. Megnyugvást ad, erőt ahhoz, hogy Vele együtt tovább tudjunk menni és azt a terhet, amit Ő nem vesz el, mert azzal célja van az életünkben, azt is Vele, az Ő segítségével, erejével tudjuk hordozni. Már nem kell egyedül, mert Ő kész velünk jönni, segíteni. Az Úr Jézus magához hív és Önmagát kínálja mindnyájunk számára, függetlenül attól, hogy milyen terheket hordozunk. Ámen.
Virág Szilvia, lelkésznő